Szórakoztató volt Sir Ken Robinson előadása. Ez az első szó, ami a megtekintése utáni reggelen eszembe jutott róla. Új dolgokat nem hallottam benne, nem is igazán tudtam, mitől lenne ez egy "must see" előadás. Ma reggel a kalapos dobozaim közt meglett a sárga is, csak ezért írok.
Kezdetben kicsit fanyalogtam. Jól van: ismert dolgokat hallok, szimpatikus embertől, szórakoztató előadásban. Kellemes szombat esti program. Na és? Mikor jön az iránymutatás, a javaslat? Pár perc után persze rájöttem, ilyesmi nem lesz. Aztán szerencsémre egyszer megmutatta a kamera a közönséget is. Hoppá. Ezek nem tanárok.
Emiatt ma utánanéztem az előadóknak és a helyszínnek: Technology, Entertainment, Design
Egyből megenyhültem: Mégiscsak helyén való, nagyjából korrekt, szórakoztató, gondolatébresztő, időnként provokatív előadást láttam. Helyén való, mert egy magas publicitású helyszínen kimondta, hogy a király meztelen. Négy évvel később, másfél kontinenssel odébb is vitát kavart közöttünk, tehát gondolatébresztő, provokatív. Nagyszerű! Nagyjából korrekt, mert a témáról Robinson sokkal többet tud, mint amennyit itt elárult; pl. tényleg vitatható, minden megszületett gyermek tehetséges-e? (Szerintem igen, de én idealista vagyok.) Egyáltalán, mi a tehetség? (Többféle definíció, a tehetség fogalmának kutatása több életpályányi időt igényelne, mégse várhatom el egy húszperces előadástól). Czeizel Endre pl. kardoskodik a tehetség szó mellett a tálentum szó használatáért. Utóbbi számára a megvalósított tehetséget jelenti. Igaza van, tényleg vicces olyasmit hallani: Kodály Zoltán tehetséges zenepedagógus volt.
Amennyire látom, a TED pont az ilyen előadásokra való. Tovább gondolni érdemes ideák nyilvános felvetése. Örülök hogy az osztályteremben is előkerült ez a fórum.
Nem mindenki tanít. S a tanárok sem mindig érzékelik, ismerik (el) a Robinson által felvetett meglátásokat. A felnőttek, akiket nem zárt szellemi kalodába az oktatási rendszerük (kevésbé fellengzősen: akikre passzolt az iskolájuk, vagy annak ellenére is ki tudtak bontakozni), esetleg nem látják, mennyi tehetséges, csillogó óvodásból lesz szürke felnőtt. Akik beszürkültek, még ritkábban keresik emögött az oktatási rendszer és a társadalom hibáit.
Esetleg legyintve ennyit mondunk: ugyan, pár értelmiségi nyavalyog, de hát mi is felnőttünk, vagy nem? De. Hogyne. És mindannyian élveztük az iskolát? Tiszteltek minket a tanáraink? Pontosan azt kaptuk, amire szükségünk volt? Lehet, hogy hasznosabban is eltölthettük volna azt a tíz-húsz évet, amit az ovikban, iskolapadokban, egyetemi előadókban töltöttünk? Talán, de ez persze spekuláció. Elvégre ott töltöttük.
Kb. tíz éve gondolkodom ilyesmin (oktatási rendszer hatásai). Ahogy a régi vicc mondja: Igen, van véleményem, de nem értek vele egyet :) Ha kiforrott, s publikálni érdemes, talán részletesebben is blogolom.
Bejegyzések
Igazad van, az előadás lényege a figyelem felkeltés volt. És szórakoztató volt.
VálaszTörlésA részletezést kíváncsian várjuk :)
VálaszTörlésNos igen, ez az előadás valóban egy teaser és a maga műfajában zseniális, nem véletlen, hogy magasan a legnépszerűbb ted talk. Engem csak az bosszant - és gondolkodtat el - (és nem csak ezzel az előadással kapcsolatban), hogy ha ilyen népszerű a téma és standing ovation meg minden, akkor mégis miért nem történik semmi érdemleges az ügy érdekében? vagy legalábbis nem látszódik történni (én így látom). A probléma adott, mindenki ismeri, lehetséges megoldások is vannak, de mégsem jön az áttörés. miért? A túlságosan bekövesedett, megszokott "rend" miatt? Nekem az a gyanúm, hogy a megoldás a dobozon kívül van, és nem felülről kell megközelíteni a problémát, hanem alulról. Jobban mondva belülről. Méghozzá a tanulón belül. Egy egyedi ember ugyanis sokkal-sokkal fogékonyabb a változásra, mint egy hatalmas rendszer (a "zoktatás"). Egyenként, belülről. Csak kell egy szikra.
(ps.:a bejegyzés közepén van egy robertson(>robinson) typo)
@fvms: az elgépelést javítottam, köszi.
VálaszTörlésAz ügy érdekében rengeteg minden történt, történik.
A tanárok nem adják fel! :) Én rengeteg sikersztorit is ismerek. Felülről mindig nehéz, minél feljebb jutsz, annál inkább politika az oktatásügy (vagy bármilyen ügy).